Matematikai összefüggések Pythonban
Általános- és középiskolai tanulmányaink során sok problémát képletek használatával oldottunk meg. Tanultunk képleteket a téglalap területének kiszámítására, a számtani sorozatok tagjaniak kiszámítására, a százalékszámításra, és csomó egyéb mindennapi problémára, amelyek egy-egy program elkészítésénél is fontosak lehetnek.
Attól függően, hogy a képlet milyen műveletekből áll, sok esetben ezek lekódolása Pythonban kifejezetten egyszerű - előfordul azonban, hogy egy-két speciális művelet (például törtvonalak, hatványozás, stb.) egy kicsit összetettebbé teszik mindezt. Ahhoz, hogy rutinosan elsajátíthassuk ennek a művészetét, néhány példán keresztül fogjuk áttekinteni, hogy mikre érdemes odafigyelni ezekben a helyzetekben!
1. Példa: egyszerű képletek - téglatest felszíne
A téglatest felszínének a kiszámítására az alábbi képletet szoktuk használni:
A = 2(ab + ac + bc)
Bár a matematika szabályai között azt is megtanultuk, hogy az egymás mögött álló változók, vagy a szám és a mögötte álló nyitó zárójel együttese szorzást jelent,
a programnyelvek ebben a kérdésben nem követik a matematika szabályait -- azaz mindenhová külön ki kell tennünk a szorzást jelölő * operátort. Ezen felül
más komolyabb átalakítás nem szükséges.
a = 5
b = 3
c = 8
print("Felszín:", 2*(a*b + a*c + b*c))
2. Példa: tört vonalak, hatványozás - mértani sorozat elemeinek összege
A matematikában a mértani sorozatok elemeinek az összegét az alábbi képlettel számolhatjuk ki:

Ennek a Pythonban való implementálásakor két problémával szembesülhetünk: a hatványozás, valamint a törtvonal problémájával.
- A hatványozás műveletet a python a
**operátor segítségével valósítja meg, a ** előtt az alapot, utána a kitevőt adhatjuk meg (lásd: Operátorok) - A tört vonal a matematikában egy osztást jelöl, azonban fokozottan figyelnünk szükséges a műveleti sorrendre! Törtvonal esetén először a tört alja és teteje "külön" számolódna ki, ez után hajtanánk végre az osztást. Ezt a programozásban a megfelelő zárójelezéssel oldhatjuk meg -- a tört tetejét, valamint az alját is külön-külön zárójelbe kell tennünk!
- Az egymásba ágyazott zárójelek esetén is mindig a sima,
()kerek zárójelet használjuk! A szögletes, valamint a kapcsos zárójelek eltérő jelentéssel bírnak, ezekről majd később tanulunk. - Az alsó index szintén nem engedélyezett a változók nevében, így az a1 változót érdemes például a1-nek, vagy a_1-nek átkeresztelni.
Mindezeket végiggondolva tehát, ezt a képletet az alábbi Python kóddal tudjuk megvalósítani:
a1 = 50
q = 2
n = 8
print("A sorozat első 8 elemének összege:", a1 * (q**n - 1)/(q - 1))
3. Példa: egyenlettel megoldható feladatok - általános gáztörvény
Előfordulnak olyan képletek is, amiknek mindkét oldalán több változót találunk. Ilyen lehet akár a szinusz tétel, vagy az általános gáztörvény - ebben a példában utóbbit fogjuk megvizsgálni. Az általános gáztörvény (vagy másik nevén ideális gázok állapotegyenlete) az alábbi képetet adja meg számunkra:
pV = nRT
Mint láthatjuk, a képlet mindkét oldalán egy-egy szorzat található. Amennyiben az 5 adat változó közül (valójában csak 4, mivel az R értéke egy állandó) 4-nek ismerjük az értékét, kiszámíthatjuk a hiányzó adatot egyenlet megoldási módszerekkel -- ez azonban egyelőre jóval túlmutat a jelenlegi Python ismereteinken. A problmát viszont könnyen áthidalhatjuk, ha a képletet előre lerendezzük, és ezt követően helyezzük el a programunk kódjában. Tegyük fel, hogy a térfogatot (V) szeretnénk a programunkban kiszámítani, a többi bemeneti változó értékéből. Ez esetben - a matematikai ismereteinkkel átrendezve a képletet - az alábbi összefüggést kaphatjuk:

Ezt a képletet már a 2. példában leírt átalakítások betartása mellett könnyedén le is kódolhatjuk!
p = 100000
n = 3
T = 317
R = 8.314 # Ne feledd! A kódban a tizedes törteket .-tal írjuk!
print("A gáz térfogata:", (n*R*T)/(p))
Természetesen jelen esetben a p körüli zárójel valójában elhagyható lenne -- de ameddig nem érezzük magunkban a kellő rutint és magabiztosságot ennek eldöntésére, addig érdemes inkább a törtek aljának és tetejének zárójelezését megszokni - hiszen bajt semmiképp sem okoz, még akkor sem, ha időnként valóban felesleges.
Ezeket az alapokat követve a legtöbb matematikai képletet könnyen leképezhetjük Python-ban. Amennyiben valami olyan műveletre volna szükségünk, amire beépített operátor nem található, például faktoriális, vagy gyökvonás, úgy érdemes áttekinteni a math modullal kapcsolatos cikkünket, a megoldás valószínűleg ebben lesz keresendő -- de az egyszerűbb összefüggések esetén erre általában nincs szükség.
Próbáld meg Te is!
Íme néhány további képlet, amiket a matematika során gyakran használunk. Próbáld meg elkészíteni ezek megfelelőit Python-ban!
Kocka térfogata: V = a3
Mértani sorozat n-edik eleme: an = a1*qn
Átlag: Próbáld meg megvalósítani 4 szám (a, b, c és d) átlagának kiszámítását!
Gáztörvény: Próbáld meg a 3. példában megismert általános gáztörvényből kifejezni a T értékét!